Budapest, 2014. november 18
Dr. Herold Károly írása
Fotó: Novák József – LÜF
Ebben az évben jubilált a Kriminál Expó. E rangos nemzetközi konferencia, az Ügyészek Országos Egyesülete szervezésében idén huszadik alkalommal került megrendezésre. Számos előadás és kerekasztal beszélgetés kísérte az eseményt.
„A korrupció ellenes küzdelem aktuális kérdései”
Az Országos Kriminológiai Intézet konferenciáját a korrupció elenni küzdelem jegyében rendezte meg. Dr. Ligeti Miklós a Transzparens International Magyarország jogi igazgatója (TIM) vázolta az 1871-ben létrehozott magyar ügyészség függetlensége hogyan alakult napjainkig. Mint elmondta, fontos és döntő kérdés a korrupció elleni harcban az ügyészség függetlenségének alakulása. Dr. Sinku Pál a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője az új büntető törvényről megjelent 2012. évi C. tv-ben megszigorított korrupciós bűncselekményekről beszélt. Mint ismeretes a korrupciós bűncselekmények felderítésében és kivizsgálásában fontos szerepe van annak az elkövetőnek, aki együttműködik a rendőrséggel, ill. az ügyészséggel. A terhelt együttműködése a hatóságokkal igen fontos, cél a többi elkövetőkkel való érdekazonosság megtörése. E tekintetben összehasonlítást tett a 2012. előtti és a most hatályos szabályozás között. Alapvető különbség: 2012. előtt a feltáró jellegű együttműködő személy vallomása büntethetőséget megszüntető ok volt, tehát nem volt büntethető. Ennek helyébe viszont a jelenleg hatályos büntető törvény csak korlátlan enyhítést léptetett be, ami azt jelenti, hogy az együttműködő személy az eljárás során végig terheltként szerepel. Ennek a szigorításnak a következménye, hogy nincs bejelentés, nem valósul meg a hivatalos szervekkel való együttműködés, ill. elenyésző. Külön kiemelte, az orvosi hálapénz elfogadását, melyet büntetni rendel, a jelenlegi Btk. Kivétel természetesen van abban az esetben, ha az intézet vezetője ezt engedélyezi bizonyos szabályok betartásával. Figyelemmel a 2012. évi Orvos Etikai Szabályokra. Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, a Belügyi Szemle főszerkesztő helyettese mondta ki, hogy hibás nézet csak a személyekben keresni a magatartási hibát. Kimondható, hogy a büntető eljárás során nem figyelnek a korrupciót kiváltó okok kiderítésére, kivizsgálására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupciós ügyek megelőzésében mennyire fontos lenne a korrupciót elősegítő okok feltárása. Dr. Kiss Anna OKRI-ban delegált legfőbb ügyészségi ügyész előadásában elmondta, hogy az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársai 2009-ben az állami vonalon és a kriminalisztika területén vizsgálatot végeztek arról, hogy ezeken a területeken hogyan végzik a korrupció ellenes tevékenységet.
Finszter Géza a kerekasztal beszélgetésen előadását kiegészítette azzal a megállapítással – melyet a rendőrségi korrupció vizsgálat során észleltek – hogy a rendőrök nem ismerik a korrupció kivizsgálásának kriminalisztikai metodikáját. Nem vizsgálják a korrupciót kiváltó okokat. Ezáltal a vizsgálat nem teljes körű és felszínes. Itt hivatkozott Dr. Bócz Endre nyugalmazott fővárosi főügyésznek (az OKDE tiszteletbeli tagja) az 1970-es években két nagy port felvert korrupciós ügyről abban az időben megjelent tanulmányára. Bócz Endre e tanulmányában leírja, hogy a rendőrség milyen teljes körűen vizsgálta ki a két ügyet, megadva a korrupciós bűncselekmények felderítésének és vizsgálatának kriminalisztikai metodikáját, mely ma is oktatási téma lehetne.
„A jogi környezet változásainak hatása a magánbiztonsági szolgáltatásokra” címmel tartotta konferenciáját a Személy-és Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara, ahol többek között Dr. Borai Ákos magánnyomozó (nyugdíjazása előtt a BM. Közigazgatási Helyettesi Államtitkárság Jogi osztályvezetője volt. Irányítása alatt készült a Személy-és vagyonvédelme valamint magánnyomozást szabályozó 2005. évi CXXXIII. Tv. ) távirati stílusban ismertette a 2012. évi CXX. tv. a 2012. évi XXXVI. tv. és a 2014. évi XIV. tv. Személy-és vagyonőrökre vonatkozó rendelkezéseit, elsősorban azokat, melyek a vagyonőrök vizsgájának, vizsgáztatásának szabályait tartalmazza, valamint szolgálat közbeni intézkedésük módját. Szerinte évek óta állami zavar látható a rendőrségnél, ami érdektelenségben, cinizmusban nyilvánul meg.
„A magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó személyek képzésének helyzete a magyarországi felsőoktatásban” címet viselte Kovács Sándor az NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Tanszék tanárának előadása. Kifejtette, hogy szükségesnek tartaná a biztonság fogalmának újra definiálását, továbbá állami felelősség vállalást a magánbiztonság tekintetében. Kijelentette, hogy a magánbiztonság a közbiztonság fontos meghatározó része. Ezután tájékoztatást adott a tanszék működéséről, céljairól.
„A magánnyomozói tevékenység jogi korlátai különös tekintettel az új Btk-ra” címmel tartott előadásában Dr. Mészáros Bence Phd. adjunktus NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Tanszék és a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára részletesen kifejtette a magánnyomozói adatgyűjtést érintő büntetőjogi tilalmakat, mely négy komoly tilalom-csoportot képez. Mészáros úr elmondta, hogy fenti témában írt és itt előadott tájékoztatásban csak az információszerzés büntetőjogi korlátaira tért ki, nem foglalkozott a magánnyomozókat munkájukban érintő személyes adattal visszaélés, és a magántitok megsértése körébe tartozó tilalmakkal. Megemlítette, hogy a büntetőjogi korlátokon kívül sajnos több polgári jogi korlát is nehezíti a magánnyomozó törvényes munkavégzését. Összességében megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben meglehetősen nehéz törvényesen és egyben eredményesen magánnyomozást folytatni.
Dr. Keszey Gábor adatvédelmi osztályvezető, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól „A magánnyomozó, mint adatkezelő” címmel tartotta meg előadását. Keszey úr kifejtette, tisztában van azzal, hogy a magánnyomozók részére a törvény igen szigorú korlátokat tartalmaz. Azt is tudja, hogy szinte lehetetlenné teszi az eredményes magánnyomozást, ami a Megbízó jogos érdekeinek megvalósulását is sértik.
A kerekasztal beszélgetésen Mészáros Bence elmondta, hogy szerinte a jogsértéshez fűződő jog felülírja a büntető törvénykönyvben megfogalmazott tilalmakat. Javaslata szerint külön törvényt kéne alkotni a magánnyomozás szabályairól, elválasztva a vagyonőri tevékenységtől és törvénytől. Feltett kérdésre válaszolva Keszey úr elmondta, hogy a magánnyomozó által az információs törvénybe ütköző módon készíthet hang és képfelvételt, s ha az az ügy érdemi eldöntéséhez elengedhetetlen, akkor azt a bíró mérlegeli és elfogadja. Kivételes esetben azonban a bíró a magánnyomozót büntetheti. Keszey Gábor kifejtette, hogy amennyiben a magánnyomozó eljárása ellen bejelentés érkezik hatóságukhoz, akkor azt kivizsgálják és felhívják a magánnyomozó figyelmét arra, hogy azt többet ne tegye. Kivételt képez az az eset, amikor a magánnyomozó eljárása jelentős érdeksérelemmel jár, vagy politikai esetben. A magánnyomozó a Megbízó meghosszabbított keze ezért minden esetben mérlegelni kell, hogy minek az érdekében teszi a magánnyomozó, amit tesz és ennek mi a súlya. Vagyis ha ez magasabb, mint az elkövetés akkor rendben van.
„A korrupció ellenes küzdelem aktuális kérdései”
Az Országos Kriminológiai Intézet konferenciáját a korrupció elenni küzdelem jegyében rendezte meg. Dr. Ligeti Miklós a Transzparens International Magyarország jogi igazgatója (TIM) vázolta az 1871-ben létrehozott magyar ügyészség függetlensége hogyan alakult napjainkig. Mint elmondta, fontos és döntő kérdés a korrupció elleni harcban az ügyészség függetlenségének alakulása. Dr. Sinku Pál a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője az új büntető törvényről megjelent 2012. évi C. tv-ben megszigorított korrupciós bűncselekményekről beszélt. Mint ismeretes a korrupciós bűncselekmények felderítésében és kivizsgálásában fontos szerepe van annak az elkövetőnek, aki együttműködik a rendőrséggel, ill. az ügyészséggel. A terhelt együttműködése a hatóságokkal igen fontos, cél a többi elkövetőkkel való érdekazonosság megtörése. E tekintetben összehasonlítást tett a 2012. előtti és a most hatályos szabályozás között. Alapvető különbség: 2012. előtt a feltáró jellegű együttműködő személy vallomása büntethetőséget megszüntető ok volt, tehát nem volt büntethető. Ennek helyébe viszont a jelenleg hatályos büntető törvény csak korlátlan enyhítést léptetett be, ami azt jelenti, hogy az együttműködő személy az eljárás során végig terheltként szerepel. Ennek a szigorításnak a következménye, hogy nincs bejelentés, nem valósul meg a hivatalos szervekkel való együttműködés, ill. elenyésző. Külön kiemelte, az orvosi hálapénz elfogadását, melyet büntetni rendel, a jelenlegi Btk. Kivétel természetesen van abban az esetben, ha az intézet vezetője ezt engedélyezi bizonyos szabályok betartásával. Figyelemmel a 2012. évi Orvos Etikai Szabályokra. Dr. Finszter Géza egyetemi tanár, a Belügyi Szemle főszerkesztő helyettese mondta ki, hogy hibás nézet csak a személyekben keresni a magatartási hibát. Kimondható, hogy a büntető eljárás során nem figyelnek a korrupciót kiváltó okok kiderítésére, kivizsgálására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupciós ügyek megelőzésében mennyire fontos lenne a korrupciót elősegítő okok feltárása. Dr. Kiss Anna OKRI-ban delegált legfőbb ügyészségi ügyész előadásában elmondta, hogy az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársai 2009-ben az állami vonalon és a kriminalisztika területén vizsgálatot végeztek arról, hogy ezeken a területeken hogyan végzik a korrupció ellenes tevékenységet.
Finszter Géza a kerekasztal beszélgetésen előadását kiegészítette azzal a megállapítással – melyet a rendőrségi korrupció vizsgálat során észleltek – hogy a rendőrök nem ismerik a korrupció kivizsgálásának kriminalisztikai metodikáját. Nem vizsgálják a korrupciót kiváltó okokat. Ezáltal a vizsgálat nem teljes körű és felszínes. Itt hivatkozott Dr. Bócz Endre nyugalmazott fővárosi főügyésznek (az OKDE tiszteletbeli tagja) az 1970-es években két nagy port felvert korrupciós ügyről abban az időben megjelent tanulmányára. Bócz Endre e tanulmányában leírja, hogy a rendőrség milyen teljes körűen vizsgálta ki a két ügyet, megadva a korrupciós bűncselekmények felderítésének és vizsgálatának kriminalisztikai metodikáját, mely ma is oktatási téma lehetne.
„A jogi környezet változásainak hatása a magánbiztonsági szolgáltatásokra” címmel tartotta konferenciáját a Személy-és Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara, ahol többek között Dr. Borai Ákos magánnyomozó (nyugdíjazása előtt a BM. Közigazgatási Helyettesi Államtitkárság Jogi osztályvezetője volt. Irányítása alatt készült a Személy-és vagyonvédelme valamint magánnyomozást szabályozó 2005. évi CXXXIII. Tv. ) távirati stílusban ismertette a 2012. évi CXX. tv. a 2012. évi XXXVI. tv. és a 2014. évi XIV. tv. Személy-és vagyonőrökre vonatkozó rendelkezéseit, elsősorban azokat, melyek a vagyonőrök vizsgájának, vizsgáztatásának szabályait tartalmazza, valamint szolgálat közbeni intézkedésük módját. Szerinte évek óta állami zavar látható a rendőrségnél, ami érdektelenségben, cinizmusban nyilvánul meg.
„A magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó személyek képzésének helyzete a magyarországi felsőoktatásban” címet viselte Kovács Sándor az NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Tanszék tanárának előadása. Kifejtette, hogy szükségesnek tartaná a biztonság fogalmának újra definiálását, továbbá állami felelősség vállalást a magánbiztonság tekintetében. Kijelentette, hogy a magánbiztonság a közbiztonság fontos meghatározó része. Ezután tájékoztatást adott a tanszék működéséről, céljairól.
„A magánnyomozói tevékenység jogi korlátai különös tekintettel az új Btk-ra” címmel tartott előadásában Dr. Mészáros Bence Phd. adjunktus NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Tanszék és a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára részletesen kifejtette a magánnyomozói adatgyűjtést érintő büntetőjogi tilalmakat, mely négy komoly tilalom-csoportot képez. Mészáros úr elmondta, hogy fenti témában írt és itt előadott tájékoztatásban csak az információszerzés büntetőjogi korlátaira tért ki, nem foglalkozott a magánnyomozókat munkájukban érintő személyes adattal visszaélés, és a magántitok megsértése körébe tartozó tilalmakkal. Megemlítette, hogy a büntetőjogi korlátokon kívül sajnos több polgári jogi korlát is nehezíti a magánnyomozó törvényes munkavégzését. Összességében megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben meglehetősen nehéz törvényesen és egyben eredményesen magánnyomozást folytatni.
Dr. Keszey Gábor adatvédelmi osztályvezető, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól „A magánnyomozó, mint adatkezelő” címmel tartotta meg előadását. Keszey úr kifejtette, tisztában van azzal, hogy a magánnyomozók részére a törvény igen szigorú korlátokat tartalmaz. Azt is tudja, hogy szinte lehetetlenné teszi az eredményes magánnyomozást, ami a Megbízó jogos érdekeinek megvalósulását is sértik.
A kerekasztal beszélgetésen Mészáros Bence elmondta, hogy szerinte a jogsértéshez fűződő jog felülírja a büntető törvénykönyvben megfogalmazott tilalmakat. Javaslata szerint külön törvényt kéne alkotni a magánnyomozás szabályairól, elválasztva a vagyonőri tevékenységtől és törvénytől. Feltett kérdésre válaszolva Keszey úr elmondta, hogy a magánnyomozó által az információs törvénybe ütköző módon készíthet hang és képfelvételt, s ha az az ügy érdemi eldöntéséhez elengedhetetlen, akkor azt a bíró mérlegeli és elfogadja. Kivételes esetben azonban a bíró a magánnyomozót büntetheti. Keszey Gábor kifejtette, hogy amennyiben a magánnyomozó eljárása ellen bejelentés érkezik hatóságukhoz, akkor azt kivizsgálják és felhívják a magánnyomozó figyelmét arra, hogy azt többet ne tegye. Kivételt képez az az eset, amikor a magánnyomozó eljárása jelentős érdeksérelemmel jár, vagy politikai esetben. A magánnyomozó a Megbízó meghosszabbított keze ezért minden esetben mérlegelni kell, hogy minek az érdekében teszi a magánnyomozó, amit tesz és ennek mi a súlya. Vagyis ha ez magasabb, mint az elkövetés akkor rendben van.