A bűnözés piszkos munka – szó szerint

Szoldán Zsolt igazságügyi geológus szakértő szerint a laboratóriumi munka ritkán ad egyértelmű választ, mégis kulcsfontosságú a nyomozásban

A modern kriminalisztika már rég túllépett a nagyítóval vizsgálgatott ujjlenyomatokon. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Ásvány-Kőzettani és Botanikai Laboratóriumában olyan mikroszkopikus nyomokat elemeznek, amelyek első ránézésre jelentéktelennek tűnnek – mégis kulcsfontosságúak lehetnek egy nyomozásban. A szerszámok sokszor jobban tudják, hol jártak, mint a használóik" – mondja Szoldán Zsolt igazságügyi geológus szakértő, a labor vezetője. 

Egy ember zsebében, ruháján vagy ékszerein megtapadó szemcsékből következtetni lehet arra, dohányzik-e, milyen fémet visel, vagy milyen környezetben járt. A jegygyűrűről lekopott fémrészecskék, a kabátba ékelődött faszilánkok, sőt a pollenek is árulkodnak. A labor egyik gyakori feladata a növényminták vizsgálata. Mikroszkópos elemzéssel megállapítható, hogy egy lefoglalt kender például ártalmatlan vadnövény, vagy illegális drog előállítására alkalmas fajta. Ez nemcsak jogi, hanem szakmai szempontból is kulcsfontosságú. A Kárpát-medence geológiai sokszínűsége miatt a talajminták összehasonlító vizsgálata különösen fontos. Bár kevés terület rendelkezik teljesen egyedi talajtakaróval, az emberi tevékenységből származó festék-, üveg- és fémmaradványok, valamint a pollentartalom segíthet az azonosításban.

A cél nem mindig az azonosítás, hanem az összehasonlítás: vajon az adott nyom valóban a bűncselekmény helyszínéről származik-e? A kriminalisztika ezen ága csendben, háttérben dolgozik – de nélküle sok nyomozás vakon tapogatózna. A piszok, a por, a növények és a talaj mind mesélnek – csak tudni kell, hogyan hallgassuk meg őket.

Eredeti cikk: KISS-RÉVY ATTILA, Zsaru Magazin 2014/10