Az igazgatásrendészet történetéről a 20. században

Az igazgatásrendészet a 20. században jelentős átalakuláson ment keresztül, és a rendészeti szakterületek közül talán a legtöbb változást élte meg. Az alábbiakban a főbb történeti mérföldköveinek és szakterületi fejlődésének összefoglalója.

E témakörben született Prof. dr. Sallai János "Az igazgatásrendészet története" 2023-ban a Ludovika gondozásában megjelent című könyve. A könyvet PDF formában itt letöltheti.

Történeti háttér és kezdetek

• A 19. században az igazgatásrendészet nem volt egységesen kezelve: a fővárosi rendőrség az állami jogszabályok és a tanácsi rendeletek alapján működött, míg a municipális rendőrségek az önkormányzatok szabályait követték.

• 1873-tól, különösen 1881 után a fővárosi rendőrség szabályai példaként szolgáltak más rendőrségek számára, de országos egységesség nem alakult ki.

Tudományos alapok

Lorenz von Stein külföldi tudósként elsőként határozta meg az igazgatásrendészet főbb szakterületét. Magyarországon Karvasy Ágoston 1843-as munkájában tett kísérletet a szakterület rendszerezésére.

Jogszabályi fejlődés 

Az 1881-es első rendőrségi törvény már részletesen meghatározta az igazgatásrendészet feladatait, bár még nem különítette el teljesen a közrendészeti és bűnügyi feladatoktól. Az 1920-as évektől a rendőrség centralizációja és a vidéki rendőrségek államosítása révén az igazgatásrendészet önálló szakterületté vált.

Főbb szakterületek

• Engedélyügyek: színházak, mozik, italmérések

• Fegyver- és lőszertartási engedélyek

• Idegenrendészet, útlevélrendészet

• Kábítószer-ellenőrzés, prostitúció

• Szocializmus alatt: robbanóanyagok, sokszorosítógépek, személyi igazolványok, határövezet, határsáv

Változások a szocializmus végén

A szakmai és politikai közélet idegennek találta az igazgatásrendészetet a rendőrségi feladatok között. Elindult a polgárosítás folyamata, amely során több szakterület megszűnt vagy más intézményhez került.