Új korszak küszöbén

Előterjesztésre kerül a magánnyomozásról szóló törvény

2017. március 13-án a Kormány első félévi munkaterve keretében előterjesztésre kerül "A magánnyomozásról szóló törvény", amely mérföldkövet jelenthet a hazai kriminalisztikai szabályozásban. Az Országos Kriminalisztikai és Detektív Egyesület (OKDE) régóta szorgalmazta az önálló jogszabály megalkotását, és aktívan részt vett az előzetes szakmai és társadalmi egyeztetésekben.

Az új törvény célja, hogy a magánnyomozói tevékenységet leválassza a személy- és vagyonvédelemről, és önálló jogi keretbe helyezze. Ennek érdekében a 2005. évi CXXXIII. törvényből (SzVMt.) törlésre kerülnek a magánnyomozással kapcsolatos rendelkezések, és új, célzott szabályozás lép a helyükbe. A tervezet szerint a magánnyomozók szerepe a büntetőeljárásokban is megerősödhet, lehetőséget teremtve arra, hogy hatékonyabban járuljanak hozzá a védelemhez és az igazságszolgáltatás támogatásához. A törvény előkészítését megelőzően több alkalommal került sor "Kerekasztal Beszélgetésre", ahol szakmai szervezetek, jogalkotók és érintettek vitatták meg a szabályozás irányait. Az OKDE kiemelt szerepet vállalt ezekben a fórumokban, hangsúlyozva a magánnyomozás sajátos jellegét és a jogi háttér korszerűsítésének szükségességét.

A törvénytervezet kapcsán megkérdeztük Schwarcz Sándort az OKDE tagját, aki több mint húsz éve aktív magánnyomozó és számos bűnügyben segítette már a hatóságok munkáját. "A jelenlegi szabályozás sokszor nehezen értelmezhető, és nem mindig veszi figyelembe a magánnyomozói munka sajátosságait" – mondta Schwarcz Sándor. – "Egy önálló törvény nemcsak jogbiztonságot teremtene számunkra, hanem lehetőséget adna arra is, hogy hatékonyabban működjünk együtt az ügyvédekkel és a büntetőeljárás szereplőivel." Schwarcz szerint a tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy a magánnyomozók szerepe a védelem oldalán is megerősödhet: "Sok esetben mi vagyunk azok, akik elsőként találkozunk a bizonyítékokkal, vagy olyan információkat szerzünk, amelyek a hivatalos nyomozás során nem kerülnek felszínre." Kollégánk bízik abban, hogy a jogalkotók figyelembe veszik a gyakorlati tapasztalatokat is, és olyan szabályozást hoznak létre, amely nemcsak elméletben, hanem a terepen is működik.